Főoldal / Egyház / Enciklika és szentté avatások

Lumen Fidei

A hit erejéről, de a világot sújtó társadalmi és kulturális válságról is szól Ferenc pápa most bemutatott Lumen fidei (A hit fénye) című első enciklikája, melyet az egyházfő elődjével, XVI. Benedekkel közösen írt. "A hit testvériség, megbocsátás a másik méltóságának elismerése, a természet tisztelete. A hit egyedüli, de egyedül lehetetlenség hinni. A hit igazság nélkül szép mese marad. A hit nem menedék a bátorság nélküli emberek számára. A hit az egyházon kívül mértékét veszíti" - szólnak Ferenc pápa első enciklikájának mondatai. 

A Lumen Fidei enciklika angolul | olaszul | németül

A hit által a világba és az emberek, a társadalom életébe hozott világosságról szóló pápai dokumentum a válságba jutott kortárs kultúrának kínál kiutat egyebek között az életre szóló szeretet, valamint a férfi és nő közötti házasság jelentőségének hangsúlyozásával.

A Lumen fideit Ferenc pápa írta alá, de az enciklika első változatát XVI. Benedek állította össze - emelte ki Ferenc pápa a dokumentum bevezetőjében. Az enciklika hangsúlyozza, hogy a hit a szeretethez és az igazsághoz vezet az egyéni és a közösségi életben is, miközben a mai kultúrában egyedüli igazságforrásnak tartott technológia csak az életünket teszi láthatólag kényelmesebbé. Hit nélkül az emberi közösség élete kizárólag az érdekre és a félelemre épülne - állítja a pápai dokumentum.

"Isten hallható, látható és érinthető is" - írta Ferenc pápa, aki külön szólt a fiatalokhoz a megválasztása óta gyakran ismételt mondattal: "ne hagyjátok, hogy elvegyék tőletek a reményt". A Lumen fidei szerint az emberek a történelemben ismétlődő totalitarizmusok rossz emléke miatt nem mernek már hinni az abszolút igazságban, és emiatt ideáljaikról is lemondtak.

Az enciklika szövegében jól felismerhetők a teológus XVI. Benedek kidolgozta részek, amelyek többek között a filozófus Nietzsche és az író Dosztojevszkij Isten-képét "korrigálják", és a Ferenc pápa tömör és frappáns stílusát idéző részek. A két pápa írta "kétkezes" enciklika XVI. Benedek 2005-ben megjelent első enciklikájához, a Deus est caritas-hoz (Az Isten szeretet) is szorosan kötődik.

"Ebben az enciklikában sok van XVI. Benedekből, de az enciklika egésze Ferenc pápáé" - fogalmazott a Lumen fidei vatikáni bemutatóján Marc Ouellet bíboros, a Püspöki Kongregáció prefektusa. Rino Fisichella, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke hozzátette, hogy a Lumen fidei "erős pásztori üzenetet tartalmazó enciklika", mely a Hit Évében azt hangsúlyozza, hogy senkinek sem szabad félnie a nagy ideáloktól. "Ferenc pápa enciklikája a mai kulturális gyengeségben provokáció és kihívás is egyben, amellyel szemben nem lehet közömbösnek maradni" - mondta Fisichella.

Az olasz nyelvű, több mint nyolcvan oldalas enciklika 3,50 euróért kapható a Vatikánban és Olaszországban. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Ferenc pápa máris egy második, teljesen saját enciklikán dolgozik, amelynek témája a szegénység lesz. A Vatikán bejelentette, hogy az enciklika bemutatása előtt Ferenc pápa és XVI. Benedek nyugalmazott pápa közösen vett részt azon a szertartáson, amelyen Szent Mihály arkangyal védelmébe ajánlották a pápai államot. A két pápa átölelte egymást - közölte a Vatikán.

Szentté avatások

Lombardi valószínűnek tartotta, hogy a 2005-ben elhunyt lengyel pápát és 1963-ban elhunyt olasz elődjét még az idei év vége előtt szentté avatják. Az sem kizárt, hogy a két egyházfőt egyszerre avatják szentté - tette hozzá a szóvivő. A dátumról Ferenc pápa dönt majd az avatás előtt összehívandó konzisztórium bíborosi tanácskozásának kitűzésével. Az 1978-ban megválasztott, 2005. április 2-án elhunyt II. János Pálnak már a temetésén azonnali szentté avatását követelték a hívők a Santo subito! feliratú transzparensekkel. Ezt követően XVI. Benedek az előírt időnél - a halált követő öt esztendőnél - korábban elindította elődje kanonizációs eljárását. II. János Pált 2011. május elsején avatták boldoggá a római Szent Péter téren. Közel másfél millió hívő érkezett akkor a Vatikánba, elsősorban olaszok és lengyelek.

A boldoggá avatáshoz elfogadott első csoda Marie Simon Pierre Parkinson-kórban szenvedő francia nővér gyógyulása volt. A lengyel pápa szentté avatásához szükséges második csoda a boldoggá avatás napján történt, ennek részleteiről egyelőre annyit tudni, hogy a II. János Pálhoz intézett imádság állítólag egy Costa Rica-i asszonyt gyógyított meg. A tudományosan megmagyarázhatatlan gyógyulást a Szentté Avatási Kongregáció által felkért orvosok és teológusok idén áprilisban minősítették csodának. A kongregáció bíborosi bizottsága ezt a héten megerősítette, a pápa pedig most aláírta a szentté avatás utolsó lépésének számító dokumentumot.

A II. Vatikáni Zsinat atyjaként és a "jó pápaként" ismert XXIII. Jánost 2000-ben avatták boldoggá egy olasz nővér meggyógyításáért. Az 1958-ban pápává választott Angelo Giuseppe Roncalli esetében a szentté avatáshoz nem volt szükség egy második csodára: a Szentté Avatási Kongregáció javaslatára Ferenc pápa úgy döntött, hogy XXIII. János kanonizációjához egy csoda is elegendő. Ehhez a pápának joga van, de ez nem azt jelenti, hogy mostantól kezdve a szentté avatáshoz elég lesz egy csoda is - hangoztatta a szentszéki szóvivő. Hozzátette, hogy Ferenc pápa valószínűleg XXIII. János pápa személyisége és a II. Vatikáni Zsinat idei 50. évfordulója miatt döntött így.

MTI/News.va/Szaléziak.HU